Bevallások és fizetési kötelezettségek

2018-06-27 16:34:16

A vállalkozásnak a választott, ill. a kötelező adózással, valamint az alkalmazott személyekkel kapcsolatban szükséges a NAV felé rendszeres bevallásokat és fizetési kötelezettségeket teljesítenie. A vállalkozásban nyereséget terhelő adók (társasági, vállalkozói személyi jövedelem-, iparűzési adó), a társas vállalkozó saját, valamint az alkalmazottai után fizetendő adó- és járulékterhei (szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, munkaerőpiaci és nyugdíjjárulék, természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, személyi jövedelemadó, egészségügyi szolgáltatási és nyugdíjjárulék, rehabilitációs hozzájárulás) merülnek fel. Összesítőt ezekről a NAV honlapján (http://nav.gov.hu/nav/szemelyes_adonaptar, ill. www.nav.gov.hu/Határidők menüpont) és az alábbiakban talál.

  1. A munkavállalók után fizetendő adók és járulékok bevallása

  2. Egyéni vállalkozók személyi jövedelem adóbevallása

  3. Általános forgalmi adó

  4. Társasági adó

  5. Iparűzési adó

  6. Természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerőpiaci, valamint nyugdíjjárulék

  7. Egészségügyi szolgáltatási és a nyugdíjjárulék

  8. Szociális hozzájárulási adó

  9. Rehabilitációs hozzájárulás

  10. Egészségügyi hozzájárulás

  11. Egyszerűsített vállalkozói adó alanyokra vonatkozó rendelkezések

  12. A szakképzési hozzájárulásra kötelezett alanyokra vonatkozó rendelkezések

  13. Környezetterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátókra vonatkozó rendelkezések

  14. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

  15. Kisadózók és a kisvállalati adó

  16. Speciális adók és bevallási, fizetési kötelezettségek

  17. Nyilatkozat arról, hogy nem keletkezett adókötelezettség

  18. A fizetési kötelezettségek teljesítése, mulasztási bírság, késedelmi pótlék

  1. A munkavállalók után fizetendő adók és járulékok bevallása

A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, a szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztató adózó havonként, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig elektronikus úton bevallást köteles tenni az adó- és/ vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – kivéve a kamatjövedelemadóról -, járulékokról és/vagy az egyéb adatokról. A munkáltatónak az általa levont jövedelemadó-előleget az elszámolt hónapot követő hó 12-éig, a kifizetőnek az általa levont jövedelemadó-előleget a kifizetés hónapját követő hó 12-éig kell bevallania és megfizetnie. A munkáltatónak az év végi elszámoláskor az általa megállapított jövedelemadó és a már levont, megfizetett adóelőleg különbözetét a levonást követő hó 12-éig kell megfizetnie. Ha az elszámolásból adódóan az adó-visszatérítési kötelezettség az adott hónapban több, mint az adott hónapban levont adó és adóelőleg együttes összege, a különbözetet a munkáltató a fenti időponttól visszaigényelheti. A magánszemélynek (ha nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, vagy a kifizető bármely ok miatt az adóelőleget nem vonta le) és az egyéni vállalkozónak, valamint a mezőgazdasági őstermelőnek az adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-éig kell megfizetnie, és az adóévről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania. Az átalányadózást választó adózónak az átalányadó-előleget szintén a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetnie, és az adóévről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania.

  1. Egyéni vállalkozók személyi jövedelem adóbevallása

A vállalkozási tevékenységet folytató vagy általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget eredményező értékesítést végző magánszemélynek a személyi jövedelemadóról az adóévet követő év február 25-ig kell bevallást benyújtania és a jövedelemadót az adóévet követő év február 25-éig kell megfizetnie.

  1. Általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adóról a havi adómegállapításra kötelezett adózó a tágyhót követő hó 20-áig; a negyedéves adómegállapításra kötelezett adózó a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig, az éves adómegállapításra kötelezett adózó az adóévet követő év február 25-éig nyújtja be adóbevallását, és fizeti meg az adó nettó, elszámolandó összegét, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. A jogelőd nélkül alakult adózók elszámolási és bevallási időszaka a bejelentkezés évében, valamint az azt követő adóévben havi gyakoriságú. Ezt követően az általános forgalmi adó havi, negyedéves vagy éves bevallási és elszámolási időszakát a tárgyévet megelőző második év adatai határozzák meg, tehát az az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adózó, akinek/amelynek a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan benyújtott bevallásainak (utólagos adómegállapításának) és önellenőrzéseinek adatai alapján elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege pozitív előjelű, és az 1 millió forintot elérte, havonta; míg annak az adózónak, akinek/amelynek a tárgyévet megelőző második év adatai alapján elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege, előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot, és az Áfa törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege nem haladja meg az 50 millió forintot, (feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal) évente kell bevallást tennie. Azok az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adózók, akik/amelyek az előzőek alapján sem a havonkénti, sem az évenkénti bevallásra kötelezettek közé nem tartoznak, negyedévente kötelesek a bevallást benyújtani és az adót megfizetni. Szintén negyedévenkénti elszámolási kötelezettség terheli azt az egyébként éves bevallásra kötelezett adózót, aki/amely rendelkezik közösségi adószámmal. Az alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, valamint a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségének havi gyakorisággal tesz eleget. Az adót önadózással megállapító, adófizetésre kötelezett alanyi adómentes adóalany, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, valamint a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany, akinek (amelynek) az adott adómegállapítási időszakban nincs olyan önadózással megállapítandó fizetendő adója, amelyről ellenkező esetben az állami adó- és vámhatóságnak bevallást kell tennie, illetve nincs összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettséget keletkeztető közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügylete, és adólevonásra nem jogosult vagy adólevonásra jogosult ugyan, de ugyanezen adómegállapítási időszakban adólevonási jogot nem gyakorol, mentesül az adott adómegállapítási időszakra vonatkozóan a bevallástételi kötelezettség alól. A közösségi adószámmal rendelkező havi bevallásra kötelezett általános forgalmiadó-alany az adóhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon havonta, a tárgyhónapot követő hó 20. napjáig, a negyedéves bevallásra kötelezett negyedévente, a negyedévet követő hó 20. napjáig nyilatkozik többek között a Közösség területén belül történő termékértékesítésekről és szolgáltatásnyújtásokról, valamint a Közösség területéről történő termékbeszerzésekről és szolgáltatás-igénybevételekről.

  1. Társasági adó

Az adózónak a társasági adóról az adóévet követő év május 31-éig kell bevallást tennie és az adót, – a megfizetett adóelőleg és előleg-kiegészítés, valamint az adóévre megállapított társasági adó különbözetét -, az adóévet követő év május 31-éig kell megfizetnie, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelnie. A naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózóaz adóbevallási kötelezettségét a társasági adóról, az osztalékadóról az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napig teljesíti. Az adózó a társasági adót, – a megfizetett adóelőleg és előleg-kiegészítés, valamint az adóévre megállapított társasági adó különbözetét az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. A társasági adó alanya az adóbevallással egyidejűleg az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra társasági adóelőleget vall be. Az adóelőleg havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot; háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint. Külön előírás vonatkozik a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, ill. a halászati ágba sorolt adózókra. Az adóév utolsó havi, negyedévi előlegét az előleg kiegészítésére kötelezett adózónak a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell teljesítenie. Az adóelőleget a kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december hó 20-áig ki kell egészítenie és az adóelőleg-kiegészítés összegéről a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást kell tennie. (Az előleg-kiegészítési kötelezettség nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 100 millió Ft-ot.)

  1. Iparűzési adó

 

Az iparűzési adót a társasági adóval egyidőben, a tárgyévet követő május 31-i határidővel kell bevallani. Ha kezdő vállalkozásról van szó, először ekkor kell csak adót fizetni. Bővebb információkat itt talál.

  1. Természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerőpiaci, valamint nyugdíjjárulék

 

A munkáltató az általa levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerőpiaci, valamint nyugdíjjárulékotaz elszámolt hónapot, a kifizető a kifizetés hónapját követő hó 12. napjáig, az egyéni vállalkozó havonta a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig vallja be, és fizeti meg. A legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező vagy bizonyos tanulmányokat folytató eva-adózó egyéni vállalkozó a járulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg, és a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be.

  1. Egészségügyi szolgáltatási és a nyugdíjjárulék

 

A társas vállalkozásnak, tehát a Kft-nek és a Bt-nek is az egészségügyi szolgáltatási és a nyugdíjjárulékot az elszámolt hónapot követő hó 12-éig, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig, az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és évente a személyi jövedelemadó, ill. eva-bevallásában kell bevallania.

  1. Szociális hozzájárulási adó

 

szociális hozzájárulási adót a munkáltató, a kifizető (ide értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), az egyéni vállalkozó, a szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztató adózó havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be, és fizeti meg. A legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező vagy bizonyos tanulmányokat folytató eva-adózó egyéni vállalkozó az adót negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be, és fizeti meg.

  1. Rehabilitációs hozzájárulás

 

A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett munkaadó év közben negyedévenként előleget fizet. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, és a fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vallja be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A tevékenységét megkezdő kötelezett az első teljes negyedév után köteles először bevallást és előlegfizetést teljesíteni. Az adózó a rehabilitációs célú hozzájárulásra a jogszabályban előírt módon számított előleget az I-III. negyedévben a negyedévet követő hó 20. napjáig fizeti meg. A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25. napjáig kell teljesíteni, vagyis a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében a befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25. napjáig kell bevallani, és megfizetni.

  1. Egészségügyi hozzájárulás

 

A kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti meg, és vallja be az állami adó- és vámhatóságnak. A béren kívüli juttatás és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege utáni egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg kell megállapítani, bevallani, és megfizetni. Az egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást havonta állapítja meg, fizeti meg, és vallja be, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, és a tárgyévet követő év január 12-éig fizeti meg. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő egészségügyi hozzájárulást a tárgyévre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.

  1. Egyszerűsített vállalkozói adó alanyokra vonatkozó rendelkezések

 

Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az adóévre megállapított adót – az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával – a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. A bevallás határideje egyéni vállalkozók és a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó, egyszerűsített vállalkozói adó alany (pl. betéti társaság) esetében az adóévet követő év február 25., a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, egyszerűsített vállalkozói adózók (pl. korlátolt felelősségű társaság) esetében az adóévet követő év május 31. Az adóalany az adóév első három negyedévére előleget fizet a negyedévet követő hó 12. napjáig, az adóelőleget a december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie.

  1. A szakképzési hozzájárulásra kötelezett alanyokra vonatkozó rendelkezések

 

A szakképzési hozzájárulásra kötelezett az év 1-11. hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet. A hozzájárulásra kötelezett az előleg összegét havonta maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be, és fizeti meg a tárgyhót követő hónap 12. napjáig az állami adó- és vámhatóság által vezetett számlára, vagy igényli vissza. A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12. napjáig kell befizetni, vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

  1. Környezetterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátókra vonatkozó rendelkezések

 

Környezetterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a tárgyévet követő év március 31-éig a tárgyévi tényleges kibocsátás alapján számított díj és az előleg alapján befizetett díjelőleg különbözetét megfizeti, illetve a túlfizetés összegét a tárgyévet követő év első negyedévi díjelőlegének megfizetésekor beszámítja, vagy visszaigényli. Az új létesítményt üzemeltető kibocsátó az üzemelés első évében fizetendő díjat egy összegben, a tárgyévet követő év március 31-éig fizeti meg. A környezetterhelési díjelőleget a kibocsátó negyedévente a negyedév utolsó napjáig fizeti meg a tárgyévet megelőző év tényleges kibocsátásai alapján fizetett teljes díj negyedének megfelelő összegben. Ha a kibocsátó folyamatosan működtet kibocsátást mérő rendszert, a mérések alapján a folyó negyedévre irányadó díjelőleget kell megfizetni.

  1. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

 

A kifizetőt terhelő – megállapított és a magánszemélytől levont – egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást havonta, a tárgyhót követő hó 12. napjáig kell bevallani és megfizetni.

  1. Kisadózók és a kisvállalati adó

 

A kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) azok a vállalkozások (többek között az egyéni vállalkozások és a kizárólag magánszemély tagból álló Bt-k) választhatják, amelyek éves árbevétele nem haladja meg a 12 millió forintot. Kisadózó adóalanyiság akkor jöhet létre, ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó kisadózó vállalkozás legalább egy kisadózót bejelent. A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig. A kisadózó vállalkozás a bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót fizet. A kisadózó vállalkozás az adóévet követő év február 25-ig az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített, papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott nyomtatványon nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről, és eddig a határidőig köteles szükség szerint a 40 százalékos mértékű adót is megfizetni.

 

Kisvállalati adó (KIVA)

 

A kisvállalati adót azok a vállalkozások (ide értve a Bt-t és Kft-t is) választhatják, amelyek átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt; az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, ill. 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét; az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel; üzleti évének mérlegforduló napja december 31.; az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. Az adó mértéke az adó alapjának (az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege) 14 százaléka. Az adóalany a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként állapítja meg, és az adóévet követő év május 31-ig vallja be. Az adózó az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig tesz eleget. A betéti társaság 15%-os osztalék utáni adót kiváltó adót fizet, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallásában vagy kisvállalatiadó-bevallásában elkülönítetten vall be. A bevallott összeget három egyenlő részletben, az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallás, vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás vagy kisvállalatiadó-bevallás benyújtására előírt határidőig és az üzleti évet követő két adóévre – de legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése évét követő év február 25-ig – az adóév február 25-ig fizet meg.

  1. Speciális adók és bevallási, fizetési kötelezettségek

 

Speciális adók és bevallási, fizetési kötelezettségek merülnek fel néhány egyedi tevékenység végzése esetében (pl. pénzügyi szervezetek, befektetési alapok, hitelintézetek különadója; gyógyszerforgalmazás utáni fizetési kötelezettség; egyszerűsített foglalkoztatás; háztartási alkalmazott foglalkoztatása; távközlési szolgáltatás; pénzforgalmi szolgáltatás; biztosító tevékenység; közművezeték fenntartása; bizonyos élelmiszerek pl. energia- és üdítőitalok forgalmazása; környezetvédelmi termékdíj köteles áruk importja és előállítása; reklám közzététele és megrendelése stb.).

  1. Nyilatkozat arról, hogy nem keletkezett adókötelezettség

 

A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon – a bevallás benyújtására előírt határidőig – nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett. E rendelkezés nem alkalmazható a soron kívüli bevallási kötelezettség esetén, továbbá felszámolás, végelszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallásra, valamint a felszámolás, végelszámolás befejezésekor benyújtandó adóbevallásra.

  1. A fizetési kötelezettségek teljesítése, mulasztási bírság, késedelmi pótlék

 

Az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott kötelezettségeket adónként az állami adó- és vámhatóság honlapjánközzétett számlaszámokra kell befizetni.

 

A bevallások nem időben történő leadása, valamint az adó meg nem fizetése mulasztási bírságot, illetőleg késedelmi pótlékot vonhat maga után. Késedelmi pótlék és egyéb hasznos kalkulátorokat itt talál.